2015. január 16., péntek

29. fejezet



Sziasztok!:)
Hát... Ez a nap is eljött... Nem szívesen, de ki kell mondanom: Ez az utolsó fejezet az epilógus előtt.
Lehet, hogy ez valakinek rossz hír, lehet, hogy nem, de ezt nektek el eldönteni.
Bennem kétes érzelmek kavarognak: Szeretnék még sok-sok fejezetet ennek a blognak, de nagyon döcögősen meg már az írás. Egyszerűen nincs ihletem. Az sem megoldás, hogy két fejezeten keresztül együtt van Lola és Luke, majd jön egy veszekedés és újabb két fejezeten át haragban vannak... Így hát sajnálom.
Remélem élvezni fogjátok ezt a részt is!
Jó olvasást! :)
Puszi! :)

(zene)
 # Lola
Ismeritek azt az érzést, amikor dolgozat előtt vagytok és fel-le liftezik a gyomrod, miközben imádkoztok azért, hogy tudjad minden kérdésre a választ? Ennél sokkal rosszabb érzés volt, amikor a rendőrségen ültünk Luke-kal és vártuk, hogy a szüleink idejöjjenek és kivigyenek minket, ugyanis szülői felügyelet nélkül nem hagyhattuk el az őrsöt. A lábaim remegtek, hányingerem volt és egy hatalmas gombóc nőtt a torkomba. A sírás határán álltam. Eközben Luke halál nyugodtan ült mellettem.
- Hogy-hogy ilyen nyugodt vagy? Engem majd szétvet az ideg.
- Hidd el, nem először ülök itt. – mondta félvállról.
Egyszerűen idegesített a nyugodtsága. Én már a hajamat téptem és a körmömet rágtam, míg ő csak fütyörészett.
- Lola. – hallottam meg anyu hangját.
Oldalra fordítottam a fejemet és láttam, ahogy futva közelít felém. Felkeltem a székről és én is futni kezdtem hozzá. Amikor elértük egymást, jó szorosan megöleltem.
- Sajnálom… Nagyon-nagyon sajnálom! – búgtam sírva a nyakába.
- Ezt majd otthon megbeszéljük. – szakította meg az ölelkezést.
Kézen fogott, majd a kijárat felé húzott, de még egyszer hátrafordult Luke-hoz.
- Ezek után a lányom közelébe ne merj menni! – szólt rá erőteljes hangon, amitől egy kicsit megijedtem.
Nem tudtam mondani. Csak ránéztem Luke-ra, aki szintén nyugodt arccal ült a helyén.

A hazáig tartó úton elmeséltem anyunak az este történteket. Az a jó anyuban, hogy vele bármit meg tudok beszélni, így nem esett nehezemre az igazat elmondani. Beérve a házba előtört minden anyuból. Megtiltotta, hogy ezek után is találkozhassak Luke-kal és e mellett 1 hónapnyi szobafogságot kaptam, ami ma estétől kezdődik. Felment a szobában, átöltöztem a pizsomámba, majd befeküdtem a puha, meleg ágyamba. Gondolkodni kezdtem… Megint ott tartok, ahol pár hónappal ezelőtt… Végleg szakítottunk. Nem találkozhatok vele soha-soha többet és ezt a tiltást nem is akarom megszegni. Rájöttem, hogy nekem nem megy ez a rossz lány szerep. Nem akarok soha többé ilyen hülyeségekbe keveredni! Főleg nem Luke-kal, így el kell, hogy engedjem őt… Végleg! Megfogadom magamnak, hogy mostantól csak kis a tanulásra és az egyetemre fogok koncentrálni!

***

Reggel a telefonom pityegésére ébredtem fel, jelezve, hogy üzenetem jött. Nagy nehezen, de kinyitottam a szememet és a telefonomat kezdtem el keresgélni. Pillanatokon belül megtaláltam és már olvastam is az üzenetet, ami Luke-tól jött.

„Sajnálom, hogy ezt történt, de tudnod kellett, hogy milyen is vagyok igazából. Nem vagyok esete, mert neked jó fiú kell, aki nem én vagyok. Te nem tudsz rossz lenni! Köszönöm ezt a csodás pár hónapot, de azt hiszem ennyi volt… Luke”

Mi a manó? Na, ne hogy már ő álljon feljebb! Ezek szerint nem vagyok elég jó neki, vagyis nem voltam elég jó neki… Azt gondoltam, hogy egy szerelmes fiú képes mindenért egy a szerelméért, de Luke bebizonyította, hogy akár mennyire is szeretne jó lenni, nem az ő stílusa. Abban igazat adok neki, hogy nem tudok rossz lenni, mert tényleg nem tudok. Az én elképzelésem volt az, hogy elszabadulok a nyáron, de a rendőrségről még sem volt szó… Azért fáj, hogy már ő is kimondta, hogy vége a kettőnk kapcsolatának. De most nem akarok ezen rágódni. Nekem akarok életem minden egyes másodpercében Luke-ra emlékezni! Most már bebizonyosodott, hogy egy rossz fiú és egy jó lány, soha nem lehet nyerő páros. És hogy mit fogok kezdeni ezután? Azt még magam sem tudom… De egy valamit viszont tudok! Sokat köszönhetek Luke-nak. Mellette megtanultam szeretni és szeretve érezni. Azáltal, hogy ő volt nekem az első mindenben, így sokkal nagyobb önbizalmam lett. Most már nem hiszem, hogy félnék egy srác szemébe nézni, vagy esetleg úgy társalogni vele, hogy közben olyan piros az arcom, mint a paradicsom.

Egyszer egy filmben láttam, hogy a lány csak úgy tudta elengedni az első szerelmét, hogy egy lapra felírta a jó és a rossz tulajdonságait, majd elégette a papírt. Én is így cselekedtem. Minden, amit Luke-ban szerettem, és amit nem papírra vetettem, majd kimentem a fürdőbe, ahol egy öngyújtó segítségével meggyújtottam a papírt, mert az égő darabot a kádba vetettem. Még egy utolsó könnycseppet hullattam Luke miatt, miközben a papír pillanatokon belül hamuvá lett. A mosdótálhoz mentem, ahol megmostam az arcomat, majd kifésültem a hajamat és kisminkeltem magamat. Amikor itthon vagyok nem szoktam sminkelni, de most szükségem volt rá. Az utolsó dolog, amit felkentem magamra az a rúzs volt. Amikor készen lettem, megnéztem magamat a tükörbe és elmosolyodtam… Új fejezet, új én,….

3 megjegyzés:

  1. Szia! :)
    Ajj.. gondoltam, hogy valami ilyesmi lesz.. :/ Szegény Lola és Lüke. :c Nem értem, hogy Lola anyja miért akadt ki ennyire, hiszen csak ittak egy kicsit meg graffitiztek.. Melyik fiatal nem csinálja ezt? Szerintem ezek nem olyan nagy bűnök, hogy el kellene Luke-ot tiltani Lolától plusz az egy hónap szobafogság.. Szerintem ez túlzás..:/ Ha drogoztak volna, akkor megérteném, de emiatt... :/ A szülők olyan nyomik! -.- :'DD
    És és és és... Lola most be fog vadulni? o.o Vagy mi ez a nagy kisminkelés? :o Ugye nem lesz belőle.... könnyű nőcske? :o Jaj, csak azt ne! :O
    Siess a kövivel! :)
    Puszi: Cassie

    VálaszTörlés
  2. Hat ezen meglepodtem nem gondoltam volna hogy szalitanak de ugye osszejonnek megint?
    Vaaaaa nagyon jo resz lett bar szerintem is egy kicsit tulzas az anyukaja reakcioja ja es az egesz tortenet nagyon jo es sajnalom hogy mar is vege
    xxManka

    VálaszTörlés
  3. Jajj neee! Nagyon fog hiányozni Luke! Úgy sajnálom hogy megint vége! :( Remélem Luke még benne lesz, és esetleg, még össze jönnek újra Lolával.

    VálaszTörlés