Sziasztok!:)
A hetem nagyon jól telt! Tegnap a sulinkban gála volt és mivel késő este ért véget, így megkaptuk ezt a pénteki napot szünetnek! *-* Ma belevetettem magam az írásba és a design blogon a kritika írásba.
Nagyon örültem, amikor megláttam az 53 feliratkozót! El sem hiszem! *-* Imádlak titeket, hogy ilyen imádni valók vagytok!!!!
Az előző fejezethez a kommentnek nagyon örültem, főleg azért, mert volt pár ember, aki most először kommentelt és jó érzéssel fogott el, hogy tetszik nekik a történet.
Remélem ez a fejezet is elnyeri a tetszéseteket!:)
Jó olvasást!
Puszi! :*
Az estét egy
kollégiumhoz közeli, hangulatos kis vendéglátóban töltöttük. Csatlakozott
hozzánk Christian pár barátja és az én barátnőim is jöttek. A fiúk sört, én és
a lányok különböző üdítőket ittunk. A hangulat nagyon jó volt! Szinte már
kiabálva beszélgettünk és öt percenként röhögőgörcsöt kaptunk. Az egész italozó
tőlünk volt hangos. Jó páran minket figyeltek. Valakik velünk együtt nevettek,
másik pedig – az arcukról leolvasva – azt kívánták, hogy tűnjünk el, mert igen
rosszalló és lenéző tekinteteket vetettek ránk, de mi nem foglalkoztunk vele.
Egyetemisták vagyunk! Élvezzük az élet mindenegyes pillanatát.
A
barátnőimmel befejeztem a traccs partit és Christian felé fordultam, aki
szobatársával beszélgetett. Felkönyököltem az asztalra, megtámasztottam a
fejemet és érdeklődéssel figyeltem a beszélgetésüket. Egy idő után a lakótárs
észrevette, hogy őket figyelem és egy gyors szemöldök felhúzással jelezte
Chris-nek, hogy ott vagyok és őket figyelem. Drága szerelmem felém fordult és
már csak én kötöttem le a figyelmét.
Visszadőltünk a boksz háttámlájára, ő átkarolt, én pedig feléje fordultam
és mosolyogva elvesztünk egymás szemében.
- Szeretnék
az ajkadba harapni. – súgta sötéten.
Elakadt a
lélegzetem és a szám tátva maradt. A szívverésem felgyorsult. Istenem, még
zihálok is! Remegek, kifutott belőlem minden erő, pedig még csak alig ért
hozzám. Bizseregni kezdek ott lent, a két lábam közt. Fészkelődni kezdtem a
székben, miközben mindvégig álltam sötét pillantásait.
- Akkor miért
nem teszed meg? – biztattam nyugodt hangon.
Kijelentésemre
elmosolyodott, másik kezével a fülem mögé simított egy kósza hajtincset.
Ujjait végig húzta arcomon, arcélemen és az államnál megpihenve magához húzott
és finoman megcsókolt. Csók közben fogai közé vette az alsó ajkamat és meghúzta,
így elszakadtunk egymástól. Egymásra mosolyogtunk, majd újra bekapcsolódtunk a
társaságba.
- Áh, de jó
pasi! – nyögött fel a szobatársam.
Mindenki az
említett fiú irányába fordult, hogy jobban szemre vételezhessük, hogy mégis ki
tetszik Hannah-nak. Egy pillanatra a szívverésem is megállt, amikor megláttam
Luke-ot. Jajj, Hannah! Milyen fiúk jönnek be neked?! Gyors lehajtottam a
fejemet, így a hajam az arcom elé borult. Remélem nem vett észre Luke.
Egyáltalán, hogy kerül ide? Vagy miért pont itt van? Lehet, hogy követett vagy
valami?
- Istenem! –
suttogtam magam elé.
- Hé Kicsim,
ez nem az a srác, akivel beszéltél ma délután? – kérdezte Christian.
- Te ismered
ezt a srácot? – támadt rám Hannah azzal a
mindjárt-megöllek-ha-nem-mondasz-róla-valamit arccal.
- Sajnos.
- És…és? Ide
jár? Hány éves? – pattogott a székén. – Egyáltalán honnét ismered?
- Régen egy
középsuliba jártunk, de én is elmentem egy másik suliba és ő is. Amúgy meg nem
hiszem, hogy ide járna egyetemre. Ahhoz túl hülye. – ócsároltam egy kicsit.
- Hogy-hogy
sulit váltottál? – kérdezte Christian, amíg Hannah nyálcsorgatva Luke-ot nézte.
- Egy
elterjedt hazugság miatt, ami nem jó fénybe tűntett fel.
- Milyen
hazugság? – kérdezte Christian haverja, Nikolas.
- Azt
állították, hogy lefeküdtem a röplabda edzőmmel, így minden fiú rám szállt, hogy
micsoda könnyű nőcske vagyok. Aztán nekem is meg anyunak is elegünk lett, így
átmentem egy másik suliba. – fejeztem a mese órát.
- Gáz. –
kommentálta Niko.
- Kérlek,
Christian, nem mehetnénk vissza a koleszba? – szinte már könyörögtem neki.
- Visszamehetünk.
Fizetek és megyünk.
Egy gyors
puszit nyomott az arcomra, majd a pulthoz ment. Mivel sokat ittam és szorított
a hólyagom, így muszáj volt kimennem a mosdóba. Szóltam a többieknek, hogy
elmegyek, majd elhagytam a boxunkat. A wc-ben elvégeztem a dolgomat, megmostam
a kezemet és megnéztem magam a tükörben. Feltettem egy kis púdert, kirúzsoztam
a számat és egy leheletnyi parfümöt spricceltem magamra. Kezemet fésűként
használva, hátra fésültem a hajamat és már kész is voltam. Remélem, ha
visszaérünk a koleszba, akkor tudunk még egy kis időt együtt tölteni
Christian-nel. Kilépve a mosdóból hátrahőköltem ijedtemben. Luke állt az
ajtónál. Egy mély levegőt véve, elsétáltam mellette, mintha ott se lenne. De
amilyen nagy szerencsém van, nem ment simán, mivel elkapta a kezemet és magához
húzott.
- Engedj el.
– sziszegtem a fogaim közt.
- Addig nem,
amíg meg nem hallgatsz. – próbáltam kihúzni a kezemet a szorításából, de minél
jobban próbálkoztam, annál jobban szorított. – Lola, szükségem van rád, érted?
Nagy hiba volt, amikor el engedtelek.
- Hagyjál már
békén Luke! – nyöszörögtem a fájdalomtól.
- Szeretlek
Lola, hát nem érted? – húzott még közelebb magához.
- Amikor én
vallottam be, hogy szeretlek, leszartál, hát most mit vársz tőlem?
- Kérlek,
Lola. – fogta közre az arcomat.
- Hagyjál
már! – toltam el magamtól, de nem ment.
- Csókolj
meg!
- Azt mondta,
hogy hagyd békén! – hallottam meg megmentőm édes, de erős hangját.
Luke azonnal
elengedett, én pedig hátrafordultam és oda siettem Christian-höz, aki jó
szorosan magához ölelt.
- Ha
még egyszer meglátlak a közelébe, szétverlek.
ismét zseniális lett. bevallom őszintén, hogy én Lüke Lukenak és Lolanak nagyon szurkolok :3 de majd meglátjuk mit hoz a jövő
VálaszTörlésHidd el tartogat meglepetéseket a jövő ;)
TörlésEzt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
VálaszTörlésBocsi hogy eddig bem írtam de csak most voltam gépközelben.
VálaszTörlésEgyébként nagyon jó lett!
Juj és Luke*-*......még mindig szereti Lolát, annxira édes.
Bár hogy ennyi idő után idejön és azt mondja szeretlek hát, nem juthatott volna eszébe elöbb??
Hát Luke drágám ezt elcseszte.
De méghozzá nagyon.
És Lolát megértem hogy nnem akarja Lolát nagyon látni.
És örülök hogy Christian megvédte Lolát Luke-al szembe.
A kis cukii!;)
De az utolsó mondatnál lehet látni hogy egy picit féltékeny és hogy mérges Luke-ra.
Nagyon várom a következő részt!!
Kb mikor jön??
Szia!:)
TörlésÖrülök, hogy ennyire tetszett a rész!:)
Jövő héten pénteken jön a következő rész!!!:)