2015. március 27., péntek

2.7. fejezet

Sziasztok!:)
Hogy tetszik az új desing? Én nagyon imádom!!!! :)
Tudom, hogy most mindenki az várja, hogy Luke aranyos és kedves legyen Lola-hoz, de csalódnotok kell! Ez a rész és az utána lévő nem éppen Luke kedvességéről fog szólni...
Jó olvasást! :)
Puszi :*

- Itt van! Elhoztam, főnök!
- Fehérneműre vetkőztesd le és kötözd ki egy székhez!
- Na, de főnök?!
- Csináld!
- Igenis, Uram!

# Lola
Arra eszméltem fel, hogy nagyon fáj a fejem és fázok. Amikor ki akartam nyitni a szemeimet, hirtelen tüsszentem kellett, mert egy hideg fuvallat járta át a testemet. Úristen! Majdnem meztelen vagyok - eszmélt fel. Gyors kinyitottam a szemeimet. Nem láttam semmit, mert a hirtelen fény miatt kitágult a pupillám és különböző színű foltokat láttam magam előtt. Heves pislogásba kezdtem, amitől nem sokára jobb lett. Egy szobában voltam, ahol tompán égett pár lámpa. Fel akartam kelni a székről, de le voltam kötözve. Ijedtemben elkiáltottam magam:
- Segítség!!!
- Nem hallanak, Drágaságom! - a hátam mögül elő jött Luke.
- Luke! - sziszegtem a fogaim között.
- Életem. - simította meg az arcomat, miközben a gúnyos mosoly nem hervadt le az arcáról.
- Sikítok, ha nem engedsz el!
- Csak nyugodtan! Vastag, hangszigetelt falak vannak és ráadásul egy pincében vagyunk, szóval nem hiszem, hogy bárki is meghallaná. Próbálkozhatsz, de nem érdemes. - állt meg előttem karba tett kézzel.
- Mit akarsz? - beletörődtem, hogy nincs esélyem a szabadulásra.
- Ebben a pillanatban? - mászkálni kezdett. - Jól megkorbácsolni, hogy a nyomok örökre a testeden legyenek és sose felejts el! - olyan komolyan mondta, hogy félni kezdtem, sőt sírni. - De erre nincs lehetőségem, és persze neked sem akarok akkora fájdalmat okozni. - mosolyodott el. - Ezért jól megduglak és jól elfenekellek.
- Miért Luke? - kérdeztem sírva - Azt mondtad, hogy szeretsz. Ha ez igaz, akkor miért?
- Azért Kicsim... - guggolt le elé. - Mert utálom ezt az érzést, amit kiváltasz belőlem és ezért neked kell bűnhődnöd.
- Kegyetlen vagy! - kiabáltam az arcába.
- Hmm... Ezt most bóknak veszem. - a zsebéből egy telefont horgászott elő. - Most pedig felhívjuk ezt a Christian gyereket. Kihangosítom, hogy te is halld még egyszer utoljára a hangját.
- Hallo. - szólt bele.
- Christian? - kérdezte Luke.
- Igen, ott ki beszél?
- Ismered Lola Roberts-et?
- Nálad van? - kérdezte kissé meglepődve.
- Utolsó szavak, Lola? - nyújtotta felém a telefont, mire kiabálni kezdtem:
- Christian, tudd, hogy nagyon szeretlek!
- Lola, várj! Hol vagy? Mi folyik itt? - és ebben a pillanatban Luke bontotta a vonalat.
Nem szóltam semmit csak sírtam és sírtam. Magamban elmondtam néhány imádságot. Hogy szerethettem egy ilyen... ilyen... pöcsöt??? Luke oda guggolt elém és egy zsebkendővel megtörölte az arcomat és segített, hogy ki tudjam fújni az orromat. Ez eddig a legkedvesebb gesztus tőle. Elment, hogy a zsepi kidobja a kukába, én pedig egy kicsit megnyugodtam.
- Most pedig. - jött újra oda hozzám.
Megálltam előttem, én pedig hátra döntöttem a fejemet, hogy szembe tudjak vele nézni. A két keze közé vettem az arcomat és durván rászorította az a száját az enyémre és így csókolt. Észrevette, hogy nem csókoltam vissza, így újra felegyenesedett. Szeme szikrákat szórtak, amikor rá néztem.
- Nem akarsz megcsókolni? - kérdezte gyanúsan lágy hangon.
Tekertem a fejemet, hogy nem, de bár ne tettem volna. Azzal a lendülettel jó erősen pofán vágott. A könnyeim újra pötyögni kezdtek. Beharaptam az alsó ajkamat, ne, hogy felsikítsak fájdalmamban. Luke megfogta az államat és kényszerített, hogy újra szembe nézzek vele.
- Most már meg akarsz csókolni?
Nem akartam ennél is nagyon fájdalmat, ezért félénken, de rábólintottam.
- Na, ez már tetszik.
Újra fölém hajolt és megcsókolt. Rossz érzés volt más fiút megcsókolni, amikor ott volt nekem Christian, de nem tehettem mást. Muszáj. Ha meg akarok tőle szabadulni, akkor ezt muszáj megtennem és még mást is, amit akar.
- Ha kiszabadítalak, akkor nem futsz el, megértetted? - kérdezte, mire heves bólogatásba kezdtem.
Egy késsel elvágta a kötelet a kezemnél és a lábamnál. Úristen! Ez kés tart itt! Eddig is nagyon féltem, de most már még jobban! Felkeltem a székről, de majdnem visszaestem, mert nagyon remegni kezdett a lábam.
- És most? - kérdeztem szinte suttogva.
Állt egy darabig előttem és százszor végig mért tetőtől talpig.
- Vedd le bugyit és melltartót! - parancsolta.
Habozás nélkül vetkőzni kezdtem. Bármit megteszek, hogy kijussak. Bármit megteszek, hogy kijussak. - ismételgettem magamban biztatás ként.
- Hm... Ez már tetszik. - kezdte le simogatni a mellemet. - Nagyobb lett, mint volt. - egy ideig még simogatta, majd elvette a kezét és hirtelen egy nagyot csapott a mellemre, mire felsikítottam.

7 megjegyzés:

  1. Szia
    Imádom és......
    Hogy rohadna meg Luke.
    Megkeresem és nagyon durván megfogom kínozni.
    Kinyírom Luke-ot.
    De elötte hónapokig kínozni fogom.
    Alig várom hogy haljam ahogy üvölteni fog a fájdalomtól:D
    Meg majd ahogy az élétéért fog könyörögni.....
    És majd ahogy végighúzom a kést a bőrén.........és elkezd majd csorogni róla a vér^^
    Istenem alig bírom kivárni.
    Ha kérdezik akkor nem én voltam!
    Nagyon nagyon csúnya dolgokat tett Luke drága, és én ennél sokkal sokkal csúnyább dolgokat fogok vele tenni:) (Ördögi vigyor)
    Nagyon várom már a kövi részt.

    VálaszTörlés
  2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  3. Nagyon jó rész lett!És visszavonom,hogy nem tudom utálni Luke-ot!Hogy fulladna bele a Balatonba!Puszta kézzel csinálom ki!Ha egy ujjal is hozzáér Lolához akkor esküszem,hogy belesétálok a történetbe és jól kupángyalogolom!!!!!

    VálaszTörlés
  4. Hogy ez mekkora egy...... F*SZ!!!!!!! Fú.... Nagyon gyorsan vegyen vissza az arcából, mit hisz ez!? Hogy ő Christian Grey?! Fú....... -.-""
    MEGÖLÖM!!!!!!! NAGYON MEGÖLÖM!!!!! Rozsdás késsel fogom levágni a micsodáját.. 5méteres kaktuszt dugok fel a seggébe.. Gombos tűvel fogom kiszúrni a szemeit.. Aztán teáskanállal kaparom ki őket.. Ezután pedig savat öntök az üres, véres szemgödreibe.. A szemgolyókat megetetem vele.. És mikor nagyon a halálán lesz, adrenalint fecskendezek belé, csakhogy újabb kínzásoknak vethessem alá... ^-^
    És mielőtt még azt gondolnád, hogy szadisták vagyunk, közölném Veled, hogy nem. Mi csak az olvasóid vagyunk. :DDD
    Várom a következő fejezetet! ^^
    Cassie
    Amúgy szia! :DD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ui.: Tök jó a design, egyébként. :D Akartam írni, csak kiment a fejemből a nagy szadista képzelgéseim közepette. :'DD xdd

      Törlés
  5. Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.

    VálaszTörlés
  6. Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.

    VálaszTörlés