2014. december 28., vasárnap

26. fejezet

Halihó!:D
Ígéretemet betartva, előbb hoztam a következő részt, mint a szokásos egy hét...
Remélem tetszeni fog!:)
Tegnap beköszöntött hozzánk az igazi tél, vagyis lehullott az első hó. Most jutottam el arra a pontra, hogy tényleg karácsonyi / téli hangulatom van! Egyfolytában karácsonyi dalok hallgatok.
Jó olvasást és jövő héten hozom a következő részt.
Puszi :*** 

# Lola
Luke-hoz akartam bemenni a kórházba, amikor annak a folyosóján összetalálkoztam Peter-rel, aki „megerőszakolt”. Bocsánatot kért és elmondta, hogy nem én vagyon az első lány, akivel ezt csinálta. Elmesélte, hogy nagyon szüksége van a pénzre és nem volt más választása, minthogy belépjen a maffiába. Nem tudtam rá haragudni. Sőt! Inkább még meg is köszöntem neki, hogy nem csinálta velem azt amit. Búcsúzónál hozzá tette, hogy ő is Luke-ot akarta meglátogatni, de már hazaengedték
így Luke-ékhoz mentem. A ház ajtaja előtt vettem egy mély lélegzetet, majd bekopogtam.
- Igen?! – nyitott ajtót az apukája.
- Öhm… Luke-hoz jöttem. – dadogtam.
- Bizonyára a barátnője vagy. – tárta ki előttem az ajtót. – Gyere! A szobájában van.
Felmentünk az emeletre és az apja bekopogtatott az ajtaján.
- Fiam. Látogatód jött.
- Ki az? – láttam ahogy nehézkesen, de felül az ágyába, majd bementem hozzá.
- Szia Luke! – mosolyogtam kedvesen, majd leültem az ágya szélére. – Hogy vagy?
- Most már jobban. Te hogy vagy? – simogatta meg az arcomat.
- Megmaradok. Na, de gyere ide. – öleltem magamhoz.
- Miért jöttél ide? – húzódott el tőlem.
- Nem egyértelmű? – hatásszünet. – Látni akartalak.
- Ezt nem érdemeltem ki! – feküdt vissza.
- Hát nem, de… Te mondtad, hogy adjak még egy esélyt.
- Hogy mi van? – nézett rám kikerekedett szemekkel.
Közre fogtam az arcát és az ajka felé közelítettem.
- Anyád ki fog nyírni! – szólalt meg.
Erre a kijelentésre csak elmosolyodtam és megcsókoltam. Csókja nem volt vad és követelőző, inkább édes és érzékeny. Féloldalasan ráfeküdtem és simogatni kezdtem az arcát és a mellkasát, míg ő, a kezét végig húzta a gerincemen és a seggemen állapodott meg. Érintésétől jóféle borzongás futott át a testemen. Csókjából egyre és egyre többet akartam, de ez nem valósult meg, mert eltolt magától.
- És mi van ezzel a Nathan gyerekkel? – felültünk egymással szemben az ágyban és beszélgetni kezdtünk.
- Semmi. – vontam meg a vállamat. – A történtek után egyszer sem keresett, így megtudtam, hogy nem is érdeklem annyira, hogy legalább egy ’minden oké-e’ üzit küldjön. De miért kérdezed? Csak nem féltékeny voltál? – mosolyodtam el.
- Szét tudtam volna verni, amikor megláttam, hogy csókolóztok. – szorította ökölbe a kezét. – Lehet, hogy át kellene mennem a ti sulitokba?
- Felejtsd el! – szóltam rá erősebben.  - Jó helyed van ott a sok fiú között.
- Aha, persze. – mondta szarkasztikusan. – Aztán végén még buzi leszek.
- Nyugi, gondoskodom róla, hogy ne legyenek ferde hajlamaid. – csókoltam meg újra.
- Ismétlem! Anyád meg fog ölni. – simított végig arcélemen.
- Inkább élek veszélyesen, de szerelmesen, minthogy szomorúan és unalmasan.
- Egy költő veszett el benned. – puszilta meg a kézfejemet, amit eddig simogatott. – Szeretlek Lola.
- Hogy mit mondtál? – tettem azt, hogy nem hallottam, pedig igen is jól értettem, hogy mit mondott, de újra szerettem volna hallani tőle.
- Hallottad te az nagyon jól.
- Mostanság rosszul hallok, mondd még egyszer. – kérleltem.
- Nem áll jól, hogy a hülyét tetteted.
- Nem is tettetem. – tiltakoztam.
Az állam alá nyúlt, hogy a szemembe nézhessen, közelebb hajolt és suttogva ezt mondta:
- Szeretlek! – elmosolyodtam, majd szenvedélyesen csókolózni kezdtünk.
- Én is szeretlek. – suttogtam két csók között.

***

„Kedves Naplóm!
Egyszer olvastam egy könyvben az orchideáról, amit most le is fogok írni: Az orchidea különleges virág. Február végén már bimbót fakaszt, s nyárelőig ontja lilás szirmait. Őszutón aztán ismét virágozni kezd, és még hosszú időn át méltósággal pompázik. Így van ez sok nő életében is. Jöhet tél, csalódás az első szerelemben, széttörhetik a keserű évek az érett asszony teljes boldogságát, az orchideához hasonlóan mégis vágyik a kinyílásra, az újabb szerelemre. A csalódások és az álmatlan éjszakák után lehetsz még szerelmes…

De most kit érdekelnek az újabb szerelmek, ha ott van nekem a nagy Ő?! És ki az a nagy Ő? Természetesen még mindig Luke. Suli időben is minden szabad percünket együtt töltöttük, de most, hogy végre kitört a nyári szünet, sülve-főve együtt leszünk. A barátaink szinte minden alkalommal elmondják, hogy szakítsunk már, de ezt persze csak viccnek szánják. Nem nagyon szeretik, ha ő előttük enyelgünk. De hát mit tudunk mit tenni? Szerelmesek vagyunk és a szerelmesek egy rózsaszín felhőn úszkálnak és addig csókolóznak, amíg össze nem ragad a szájuk. Na, jó! Ez azért nem teljesen igaz ránk, de ha tehetjük, akkor mindig valamilyen formában kimutatjuk egymásnak, hogy mennyire szeretjük a másikat. Legyen ez egy csók, arca puszi, egy gyengéd érintés vagy esetleg egy szívből jövő mosoly. A nyarat úgy terveztük, hogy együtt fogjuk tölteni. Már előre elterveztük ezt a három hónapot! Az egymásnál alvások és a kirándulás sem marad ki a programból! Luke megfogadtatta velem, hogy meg kell tanulnom gördeszkázni és akkor együtt is tudunk deszkázni a parkba. Mennyi esély lesz arra, hogy majd én meg fogok tanulni gördeszkázni, azt nem tudom, de az biztos, hogy nagyon-nagyon jó tanárom lesz!”

- Mit csinálsz cica?
Az íróasztalomnál írogattam, amikor Luke megjelent mögöttem és átkarolt. Egyből becsuktam a kis naplómat, mert nem szerettem volna, hogy meglássa, mi van benne.
- Csak nem szerelmes verset írsz nekem? – harapta meg finoman a fülcimpámat.
- Olyanokat nem neked kellene írogatnod nekem? – fordultam vele szembe.
Felálltam, hogy Luke le tudjon ülni és én meg az ölébe ültem. A kezeimet a nyaka köré kulcsoltam, míg a derekamat és a combomat simogatta. Fejemet a vállára hajtottam és jó mélyen beszippantottam igéző férfias illatát.
- Most azt szeretnéd, hogy írjak neked szerelmes verset? – nézett rám.
- Hát… - pusziltam meg a nyakát.
- Akkor mondok neked egyet: A sör egészséges, a vörösbor romantikus, a vodka hódító, a pálinka fejbe való...de csak egy valami tesz igazán részeggé...TE!
- Hm… - mosolyodtam el. – Ezt meg melyik idézetes oldalon olvastad? – böktem meg az oldalát.
- Számít az valamit, ha teljesen igaz? – lehelt egy puszit a számra.
- Úgy szeretlek, mint dagi kölyök a csokis kekszet. – suttogtam.
- Én is szeretlek te dili bogyó.
Egy hajtincsemet a fülem mögé simított, majd mélyen a szemembe nézett, aztán le az ajkamra és újra a szemeimbe. Közelebb hajolt, de nem csókolt meg. Inkább a karjaiba vett és felültett az asztalra. Egy kisebb sikoly hagyta el a számat, de még arra sem volt időm, hogy megszeppenjek, mert egyből az ajkaimnak rontott. Beletúrtam szőkésbarna hajába és ha lehetséges, akkor még közelebb húztam magamhoz, amíg ő a derekamat simogatta és tolta egy feljebb a pólóm.
- A kezed… - szakadtam el ajkától és közben levegő után kapkodtam.
- Mi van vele? – lihegett az ajkamra.
- A derekamon van.
- És? – értetlenkedett.
- Tedd értelmesebb helyre! – mondta komolyan a szemébe nézve.
Azt gondoltam nem érti a kis „célzásomat”, de pillanatokon belül a combom alá nyúlt, felemelt, mire én készségesen a dereka köré fontam a lábamat és a kezeimet még mindig a nyaka körül pihentettem. Kezei a derekamról lecsúsztak a seggemhez és belemarkolt, minek hatására, belenyögtem a csókunkba…

Hát… ahogy a mesékbe is szokták mondani: Minden jó, ha jó a vége!

3 megjegyzés:

  1. Szia! :))
    Juj, de édesek együtt! ^-^
    Örülök, hogy Lüke jobban van, úgy aggódtam érte, mikor az előző fejezetben ájulásig verték! :c Peter pedig... megkedveltem. Már akartam írni, csak elfelejtettem. :'D Komolyan mondom, szerintem nem sok olyan férfi van, aki ellen tudna állni egy olyan alkalomnak.. Sajnálom, hogy a maffiában kell lennie ahhoz, hogy pénzhez tudjon jutni. Nincs más megoldás? :c
    Na, de űzzük el a depressziós gondolatokat, hiszen Lola és Lüke újra együtt vannak! ^^. :DD Mondtam már, hogy aranyosak együtt? *-* :DDD Ha nem, akkor most mondom. :P
    Siess a kövivel!
    Puszi: Cassie

    VálaszTörlés
  2. Na, ha Mar fehér karácsony nem jutott nekünk, legalább legyen akkor 'fehér újév', vagy valami ilyesmi.... :DD
    Nagyon kis aranyosak együtt! Lüke (bocsánat Cassie, men akartam ellopni! :D) és Lola aztán tényleg összeillenek!! :3

    VálaszTörlés
  3. Újra együtt!!! Ááá! Úgy örülök. Hiányzott már ez a Lüke. :D Néha azt kívánom hogy később, majd nekem is egy szivből szerető, szenvedélyes, rossz fiúm legyen mint Luke :)

    VálaszTörlés