Meglepetés!:D
Amikor felnéztem a blogra, azt hittem, hogy kibuggyan a szemem. 40 feliratkozó és több, mint 10000 oldal megtekintés! O.o Jesszus! Ezért cserébe, a szokásosnál is előbb hoztam a részt!:)
El sem tudom mondani, hogy mennyire köszönöm nektek!
Ebben a fejezetben jelen lesz már Mark, úgyhogy jó olvasást kívánok! :)
Reggel arra
ébredtem, hogy valaki meglökött. Kinyitottam a szemeimet és Luke-kal találtam
magam szemben, vagyis a hátával, mert akkor fordult a másik oldalára.
Nyújtózkodtam egyet, majd a fürdőbe mentem. A tükör előtt elsétálva észrevettem
valami szokatlant magamon. Még jobban szemügyre vettem magamat a tükörben. A
nyakam és egy kicsit a vállam ki volt szívva. Na, ezt hogyan magyarázom el
anyunak? – gondoltam magamban.
- Tudod, ha
valakivel kétszer csinálod egy éjszaka, akkor illik csókokkal ébreszteni.
A hang felé
fordítottam a tekintetemet, ahol Luke állt fekete boxeralsóban. Haja összekuszáltan
állt és gödröcskék voltak a szeme alatt. Visszagondolva a kijelentésére az
arcomat elöntötte a pír és elfordítottam Luke-ról a tekintetemet. Ilyen se
történik meg nap, mint nap az emberrel, hogy elveszti a szüzességét, majd egy
kis pihenő után újra összebújik a barátjával.
- Szeretnéd
reggel is csinálni? – mögém állt és átkarolt. – Van jobb ötletem! Reggel… A
fürdőben… Akár a zuhany alatt… - tagolva suttogta a fülembe, majd gyengéden a
megharapta a fülcimpámat.
- Kecsegtető
ajánlat, de talán majd máskor, jó? – szembe fordultam vele és egy gyors puszit
adtam a szájára, majd visszabújtam az ágyba.
Hétfő
reggel:
Luke, már
szombat délelőtt haza ment, így az egész napot egyedül töltöttem a könyveim
felett. Vasárnap sort kerítettünk a tényleges első randinkra. Egy kellemes kis
cukrászdában voltunk, ahol nagyon jól éreztük magunkat. De ennek is egyszer
vége szakadt, mert eljött a hétfő, a suli.
Nem volt
közös órám Luke-kal és a karácsonyi előkészületek miatt, szünetekben sem
találkoztunk. Az egész iskolát fel kellett díszíteni és még a tornaterem falait
is ki kellett dekorálni a téli bál ünnepség miatt. Nem igazán akartam semmibe
sem segíteni, de a tanár azt mondta, hogy nincs kivétel, így fehér papírokból
kellett köröket kivágni a papír hóemberhez. Délután röplabdaedzésre kellett
mennem, így volt kifogásom, hogy miért nem segíthetek. Úgy futottam az
öltözőkig, mint még soha életemben. Nem akartam, hogy valamelyik tanár újra
befogjon „dolgoztatni”, főleg az olyanok, akik semmibe veszik a sportot és mindig
kitalálnak valami ürügyet, hogy a diák ne mehessen edzésre.
Az öltöző
folyosójára érve megpillantottam Luke-ot, aki a lányöltöző ajtajánál állt.
- Hová – hová
szélvész? – vigyorodott el, majd egy gyors csókot váltottunk.
- Edzésre. –
mondtam egy kicsit lihegve. – Végig futottam az egész iskolán, mert nem
akartam, hogy még egyszer befogjanak valami munkára.
- Mit kellett
csinálnod?
- Hóembert
kellett vagdosnom. – kijelentésemre elnevette magát. – Most mit nevetsz? –
ütöttem meg egy kicsit a karját.
- Miért nem lógtál
el? Mi pár sráccal kint cigiztünk a hátsó udvarba és senki sem keresett.
Kijelentésén,
majd’ felrobbantam. Kint cigiztek én meg vagdostam azokat a hülye papírokat?!
- Nem számít.
Öltöznöm kell. – mentem be az öltözőbe.
- Várj! Öhm…
Szeretnék kérdezni valamit! – visszafordultam hozzá és kérdően tekintettem rá.
– Eljönnél vele a téli bálra?
- Igen. –
mosolyogtam és a karjaiba vetettem magamat és csókolózni kezdtünk.
Újra észhez
tértem és eltoltam magamtól.
- Edzés,
emlékszel?
- Ja, persze.
– vakarta meg a tarkóját. Istenem, ilyenkor olyan édes. – Megvárlak, aztán haza
viszlek, oké? – megsimogatta az arcomat, bólintottam, majd elváltak útjaink.
Gyors
átöltöztem, váltottam pár szót csapat társaimmal és már mentem is be a
tornaterembe. Körbe néztem és észrevettem Luke-ot a lelátón, ahogy belemerült a
telefonjába. Leültem mellé, a fejemet a vállára hajtottam és néztem, hogy mit
csinál a telefonján. Subway szörfözött. Megzavarhattam, mert neki ment a
vonatnak és így vége szakadt a játéknak. Eltette a telefonját és minden
figyelmét rám szentelte. Beszélgettünk a téli bálról és az ajándékozásról is,
de legfőképpen csak csókolóztunk. Lehet, hogy azért, mert csak ő vele
csókolóztam, de szerintem a világon neki van a legédesebb csókja.
- Össze ne
ragadjatok! – jött fel hozzánk Luke egyik haverja.
Vidáman
lepacsiztak, majd helyet foglalt, az eggyel lejjebb lévő padon.
- Huhhh! Ezek
a csajok! Évről-évre szebbek lesznek. Na és ezek a kis picsa gatyák… - harapta
be az alsó ajkát. – Már a látványtól is feláll.
- Na, én most
megyek. – szólaltam meg hitetlenkedő hangon.
Adta egy
búcsú puszit Luke-nak és a lányokhoz mentem bemelegíteni. Úgy végeztem el a nyújtási feladatokat, hogy
egyfolytában Luke-kal szemeztem. Mikor lehajoltam, hogy megérintsem a talajt,
érzékien végig húztam a lábamon a kezeimet, pucsítottam és beharaptam az alsó
ajkamat. Láttam, hogy Luke is ugyanezt teszi, végig nézett rajtam és egyik
lábát a másikra helyezte. Ez a mozdulata nagyon tetszett, ezért elmosolyodtam.
Ki gondolta volna, hogy ilyen érzéseket fogok kiváltani egy fiúból?
- Lányok! –
jött be Mr. Gonzales, az edzőnk. – Gyertek ide hozzám! Hírem van! – köré
gyűltünk és belekezdett a mondókájába. – Nos! Egy jó ideig nem fogunk
találkozni, mert családommal megyek nyaralni, utazgatni, ezért lesz egy új
röplabda edzőtök, aki nem más, mint… Mark, gyere be légy szíves!
Amint
megláttam a srácot, eszembe jutott a kikötői incidens. Ugyan az a srác volt az.
Hátra fordultam, hogy ránézzek Luke-ra. Mikor ő is meglátta, hirtelen
felemelkedett a padról, de nem állt föl, mert erőt vett magán és újra
visszaült, de a kezei még így is ökölbe voltak szorítva. Látszott rajta, hogy a
pokolba kívánja ezt a Mark-ot.
- Sziasztok!
– köszöntött. – Mark vagyok. Nyugodtan szólíthattok így, nem kell edzőnek vagy
edző bácsinak szólítani. – mosolygott ránk. – Kérdés? – csapta össze a két
tenyerét.
- Van
barátnőd? – szólalt meg Anna, az egyik csapattársam.
- Anna! –
szólt rá az edzőnk.
- Semmi baj
és nincs. Most jelenleg élem a szingli életemet.
- És hány
éves vagy? – kérdezte egy másik lány.
- Nálad
sokkal idősebb. – vigyorodott el. – De különben huszonnégy.
A lányok
egyből elkezdtek ’uhhh’-ni, meg már stoppolgatni, csak én nem. Én egész végig
Mark-ot néztem, aki engem úgy szintén, csak azaz egy különbség volt, hogy ő
mosolygott, én meg nem.
MAAAAAAARK!!!!!!!!!! *___* :DDDDD
VálaszTörlésAmúgy szia! :)
Fú.. Most nem nagyon tudom, hogy mit írjak... Markkal teljesen kitörölted az összes gondolatomat! :$ Csak ez jár a fejemben; Mark, Mark, Mark, Theo James, Mark, Mark, Mark, Mark, Theo James, Theo James, Mark és így tovább. :'DD
De azért megpróbálok összehozni egy értelmes kommentet :)) :
MARK!!!!!!!!!!!! ^____^
Oké. Khm. Amúgy... MARK!!!! ^______^
Na, összeszedem magam.. xd Szóval:
Kezdem megkedvelni Lükét... Amilyen szemétláda volt az elején, most olyan aranyos meg kedves. ^^ Ennek teljes szívből örülök.:)
Jújj, téli bál.. *-* Kíváncsian várom! ;) Luke az ugye öltönyben lesz, ugyee? *_* :DD Bakker! ._. Mark is ott lesz a bálon?? :o Mert most tanárosdit játszik, és akkor... :o :D
Siess a kövivel!! ^^
Puszi: Cassie
Ui.: Üzenem Lola csapattársainak, hogy Mark az ENYÉM!!!!! :@ :DDD
Imádtam! Luke olyan édes Lolával! :3 <3 Remélem a továbbiakban is jó fiú lesz! :D És ez a Mark, de idegesítő! :d Pókolba vele :d Siess a kövivel! :)
VálaszTörlésIzgatottan várom! :)
Ölelés és puszi:
xxCat
Hoppá, kíváncsi vagyok, hogy mi lesz itt, hogy most Mark is bejött a képbe:D
VálaszTörlésMár nagyon izgulok és várom a következő részt<3 :DD
"Ha valakivel kétszer is csinálod illik csókokkal ébreszteni..." hát ezen szakadok XDDDD
VálaszTörlésjuj, úgy örülök, hogy feljöttem a blogodra :3 köszönöm hogy megleptél :D
de ez a mondta.... xDDD most komolyan, örülnék, ha nekem pattannának ki ilyenek a fejemből...
Jó Halloweenezért és szünetet! :)
xx