2014. október 28., kedd

16. fejezet

Meglepetés!:D
Amikor felnéztem a blogra, azt hittem, hogy kibuggyan a szemem. 40 feliratkozó és több, mint 10000 oldal megtekintés! O.o Jesszus! Ezért cserébe, a szokásosnál is előbb hoztam a részt!:)
El sem tudom mondani, hogy mennyire köszönöm nektek!
Ebben a fejezetben jelen lesz már Mark, úgyhogy jó olvasást kívánok! :)


#Lola
Reggel arra ébredtem, hogy valaki meglökött. Kinyitottam a szemeimet és Luke-kal találtam magam szemben, vagyis a hátával, mert akkor fordult a másik oldalára. Nyújtózkodtam egyet, majd a fürdőbe mentem. A tükör előtt elsétálva észrevettem valami szokatlant magamon. Még jobban szemügyre vettem magamat a tükörben. A nyakam és egy kicsit a vállam ki volt szívva. Na, ezt hogyan magyarázom el anyunak? – gondoltam magamban.
- Tudod, ha valakivel kétszer csinálod egy éjszaka, akkor illik csókokkal ébreszteni.
A hang felé fordítottam a tekintetemet, ahol Luke állt fekete boxeralsóban. Haja összekuszáltan állt és gödröcskék voltak a szeme alatt. Visszagondolva a kijelentésére az arcomat elöntötte a pír és elfordítottam Luke-ról a tekintetemet. Ilyen se történik meg nap, mint nap az emberrel, hogy elveszti a szüzességét, majd egy kis pihenő után újra összebújik a barátjával.
- Szeretnéd reggel is csinálni? – mögém állt és átkarolt. – Van jobb ötletem! Reggel… A fürdőben… Akár a zuhany alatt… - tagolva suttogta a fülembe, majd gyengéden a megharapta a fülcimpámat.
- Kecsegtető ajánlat, de talán majd máskor, jó? – szembe fordultam vele és egy gyors puszit adtam a szájára, majd visszabújtam az ágyba.

Hétfő reggel:
Luke, már szombat délelőtt haza ment, így az egész napot egyedül töltöttem a könyveim felett. Vasárnap sort kerítettünk a tényleges első randinkra. Egy kellemes kis cukrászdában voltunk, ahol nagyon jól éreztük magunkat. De ennek is egyszer vége szakadt, mert eljött a hétfő, a suli.

Nem volt közös órám Luke-kal és a karácsonyi előkészületek miatt, szünetekben sem találkoztunk. Az egész iskolát fel kellett díszíteni és még a tornaterem falait is ki kellett dekorálni a téli bál ünnepség miatt. Nem igazán akartam semmibe sem segíteni, de a tanár azt mondta, hogy nincs kivétel, így fehér papírokból kellett köröket kivágni a papír hóemberhez. Délután röplabdaedzésre kellett mennem, így volt kifogásom, hogy miért nem segíthetek. Úgy futottam az öltözőkig, mint még soha életemben. Nem akartam, hogy valamelyik tanár újra befogjon „dolgoztatni”, főleg az olyanok, akik semmibe veszik a sportot és mindig kitalálnak valami ürügyet, hogy a diák ne mehessen edzésre.

Az öltöző folyosójára érve megpillantottam Luke-ot, aki a lányöltöző ajtajánál állt.
- Hová – hová szélvész? – vigyorodott el, majd egy gyors csókot váltottunk.
- Edzésre. – mondtam egy kicsit lihegve. – Végig futottam az egész iskolán, mert nem akartam, hogy még egyszer befogjanak valami munkára.
- Mit kellett csinálnod?
- Hóembert kellett vagdosnom. – kijelentésemre elnevette magát. – Most mit nevetsz? – ütöttem meg egy kicsit a karját.
- Miért nem lógtál el? Mi pár sráccal kint cigiztünk a hátsó udvarba és senki sem keresett.
Kijelentésén, majd’ felrobbantam. Kint cigiztek én meg vagdostam azokat a hülye papírokat?!
- Nem számít. Öltöznöm kell. – mentem be az öltözőbe.
- Várj! Öhm… Szeretnék kérdezni valamit! – visszafordultam hozzá és kérdően tekintettem rá. – Eljönnél vele a téli bálra?
- Igen. – mosolyogtam és a karjaiba vetettem magamat és csókolózni kezdtünk.
Újra észhez tértem és eltoltam magamtól.
- Edzés, emlékszel?
- Ja, persze. – vakarta meg a tarkóját. Istenem, ilyenkor olyan édes. – Megvárlak, aztán haza viszlek, oké? – megsimogatta az arcomat, bólintottam, majd elváltak útjaink.

Gyors átöltöztem, váltottam pár szót csapat társaimmal és már mentem is be a tornaterembe. Körbe néztem és észrevettem Luke-ot a lelátón, ahogy belemerült a telefonjába. Leültem mellé, a fejemet a vállára hajtottam és néztem, hogy mit csinál a telefonján. Subway szörfözött. Megzavarhattam, mert neki ment a vonatnak és így vége szakadt a játéknak. Eltette a telefonját és minden figyelmét rám szentelte. Beszélgettünk a téli bálról és az ajándékozásról is, de legfőképpen csak csókolóztunk. Lehet, hogy azért, mert csak ő vele csókolóztam, de szerintem a világon neki van a legédesebb csókja.
- Össze ne ragadjatok! – jött fel hozzánk Luke egyik haverja.
Vidáman lepacsiztak, majd helyet foglalt, az eggyel lejjebb lévő padon.
- Huhhh! Ezek a csajok! Évről-évre szebbek lesznek. Na és ezek a kis picsa gatyák… - harapta be az alsó ajkát. – Már a látványtól is feláll.
- Na, én most megyek. – szólaltam meg hitetlenkedő hangon.
Adta egy búcsú puszit Luke-nak és a lányokhoz mentem bemelegíteni.  Úgy végeztem el a nyújtási feladatokat, hogy egyfolytában Luke-kal szemeztem. Mikor lehajoltam, hogy megérintsem a talajt, érzékien végig húztam a lábamon a kezeimet, pucsítottam és beharaptam az alsó ajkamat. Láttam, hogy Luke is ugyanezt teszi, végig nézett rajtam és egyik lábát a másikra helyezte. Ez a mozdulata nagyon tetszett, ezért elmosolyodtam. Ki gondolta volna, hogy ilyen érzéseket fogok kiváltani egy fiúból?
- Lányok! – jött be Mr. Gonzales, az edzőnk. – Gyertek ide hozzám! Hírem van! – köré gyűltünk és belekezdett a mondókájába. – Nos! Egy jó ideig nem fogunk találkozni, mert családommal megyek nyaralni, utazgatni, ezért lesz egy új röplabda edzőtök, aki nem más, mint… Mark, gyere be légy szíves!
Amint megláttam a srácot, eszembe jutott a kikötői incidens. Ugyan az a srác volt az. Hátra fordultam, hogy ránézzek Luke-ra. Mikor ő is meglátta, hirtelen felemelkedett a padról, de nem állt föl, mert erőt vett magán és újra visszaült, de a kezei még így is ökölbe voltak szorítva. Látszott rajta, hogy a pokolba kívánja ezt a Mark-ot.
- Sziasztok! – köszöntött. – Mark vagyok. Nyugodtan szólíthattok így, nem kell edzőnek vagy edző bácsinak szólítani. – mosolygott ránk. – Kérdés? – csapta össze a két tenyerét.
- Van barátnőd? – szólalt meg Anna, az egyik csapattársam.
- Anna! – szólt rá az edzőnk.
- Semmi baj és nincs. Most jelenleg élem a szingli életemet.
- És hány éves vagy? – kérdezte egy másik lány.
- Nálad sokkal idősebb. – vigyorodott el. – De különben huszonnégy.
A lányok egyből elkezdtek ’uhhh’-ni, meg már stoppolgatni, csak én nem. Én egész végig Mark-ot néztem, aki engem úgy szintén, csak azaz egy különbség volt, hogy ő mosolygott, én meg nem.

4 megjegyzés:

  1. MAAAAAAARK!!!!!!!!!! *___* :DDDDD
    Amúgy szia! :)
    Fú.. Most nem nagyon tudom, hogy mit írjak... Markkal teljesen kitörölted az összes gondolatomat! :$ Csak ez jár a fejemben; Mark, Mark, Mark, Theo James, Mark, Mark, Mark, Mark, Theo James, Theo James, Mark és így tovább. :'DD
    De azért megpróbálok összehozni egy értelmes kommentet :)) :
    MARK!!!!!!!!!!!! ^____^
    Oké. Khm. Amúgy... MARK!!!! ^______^
    Na, összeszedem magam.. xd Szóval:
    Kezdem megkedvelni Lükét... Amilyen szemétláda volt az elején, most olyan aranyos meg kedves. ^^ Ennek teljes szívből örülök.:)
    Jújj, téli bál.. *-* Kíváncsian várom! ;) Luke az ugye öltönyben lesz, ugyee? *_* :DD Bakker! ._. Mark is ott lesz a bálon?? :o Mert most tanárosdit játszik, és akkor... :o :D
    Siess a kövivel!! ^^
    Puszi: Cassie
    Ui.: Üzenem Lola csapattársainak, hogy Mark az ENYÉM!!!!! :@ :DDD

    VálaszTörlés
  2. Imádtam! Luke olyan édes Lolával! :3 <3 Remélem a továbbiakban is jó fiú lesz! :D És ez a Mark, de idegesítő! :d Pókolba vele :d Siess a kövivel! :)
    Izgatottan várom! :)
    Ölelés és puszi:
    xxCat

    VálaszTörlés
  3. Hoppá, kíváncsi vagyok, hogy mi lesz itt, hogy most Mark is bejött a képbe:D
    Már nagyon izgulok és várom a következő részt<3 :DD

    VálaszTörlés
  4. "Ha valakivel kétszer is csinálod illik csókokkal ébreszteni..." hát ezen szakadok XDDDD
    juj, úgy örülök, hogy feljöttem a blogodra :3 köszönöm hogy megleptél :D
    de ez a mondta.... xDDD most komolyan, örülnék, ha nekem pattannának ki ilyenek a fejemből...
    Jó Halloweenezért és szünetet! :)
    xx

    VálaszTörlés