Kiss Me Quick

Halihó!:)
A most induló blogomat szeretném nektek ajánlani! A főszereplők Nathan Sykes és Indiana Evans (történetben Hope Collins). A szereplők és a trailer már fel került a blogra! Kukkantsatok be a blogomra, ha van kedvetek! :)

Kiss Me Quick

Fejléc készítő verseny

Sziasztok!:)

A design blogon, ahol szerkesztő vagyok, fejléc készítő versenyt hirdettünk ki.

Jelentkezés itt:

xxx

Mi lett volna ha Luke a jó fiú és Lola a rossz kislány?

Sziasztok!:)

Itt van az első 'Mi lett volna ha...' rész. Emlékeztek arra a részre, amikor Luka-nak volt bulija és meghívta rá Lola-t? Aki emlékszik rá, annak ez nem igazán lesz újdonság, ugyanis ez most Luke szemszögéből lesz írva és a személyiségek változtak, na meg persze egy kicsit az alap sztori.

Remélem elnyeri a tetszéseteket! Kérlek, írjátok meg a véleményeteket, mert ha nem igazán tetszik nektek ez a fajta írás, akkor hagyni fogom ezeket a részeket.

Jó olvasást! :)

Puszi :*

# Luke

Mindig is utáltam a sulit, de egyáltalán ki az, aki szereti? Unottan vettem ki az az napi könyveimet a suli folyosóján elhelyezett szekrényemből. Ashton, aki a szekrényem mellett dülleszkedett árgus szemekkel nézte az elsős gólyák felhozatalát. És persze azokat a lányokat is megnézte, akik tavaly szende kis szűz lányok voltak, mostanra már igazi ribancokká váltak.

- Oké Luke, az idén szerzünk neked egy csajt.

Kételkedve néztem Ashton-ra, aki a legeslegkomolyabb arcát öltötte fel magára. Kitört belőlem a röhögés az arca láttán. Már ő sem tudta visszatartani a nevetést, így együtt nevettünk a suli közepén. Habár ez inkább volt siralmas, mint nevetséges. Itt vagyok 17 évesen és szánalmas vagyok. Nyáron egy buliba muszáj volt leitatnom egy csajt, majd elcipelni egy dugott helyre, hogy végre valaki elvegye a szüzességemet.

- Azt a csajt nézd. - lökött meg Ashton, mire abba hagytam a nevetést. - Biztos új lehet.

És belépett ő. Egyenes, szőke haja lobogott a szélben. A miniszoknyája minden egyes magas sarkújában tett lépés után egy kicsit felcsúszott. És a szája! Az a száj! Élénk, vörös rúzs volt a szájára kenve. Istenem! De lenyalnám róla!  Olyan magabiztosan sétált a folyosón, amilyen magabiztosan én sosem fogok. Az összes fiú őt nézte. Volt egy féltékeny barátnő, aki pofon vágta a barátját, mert meg merte nézni az új lányt.

- Hé, Luke! - lökött meg Ashton, mire feléje fordultam. - Neked bejön! - kiáltotta el magát. - Repülj rá. - suttogta összeesküvő hangon.

- Matekon találkozunk. - becsuktam a szekrényem ajtaját, majd elindultam az első órámra, ami kreatív írás volt. Elfoglaltam a megszokott helyemet a teremben, elővettem a füzetemet meg egy tollat, majd a telefonommal kezdtem babrálni. Nem volt sok barátom és nem is ismertem olyan sok mindenkit, de a telefonon és rajta lévő játékok mindig jó elfoglaltság volt.

- Haliii! - ült le mellém az új lány, nagy meglepődésemre. - Remélem, nem foglalt ez a hely? Habár, már mindegy. Már leültem. - a gyönyörű kinézetéhez egy ribanc modor társult. Mit is vártam? Sosem lesz az enyém.

- Hmm. Luke. - fordította maga felé a füzetemet, hogy lássa rajta a nevemet. - Nem vagy túl beszédes.

- Nem igazán. - feleltem halkan.

- Ha van benned egy kis pia, akkor többet beszélsz? - kérdezte, mire egy kicsit ledöbbentem. - Nyugi. - nevette el magát. - Hétvégén lesz nálam egy kis buli. Tudod, olyan most-kezdtük-el-a-sulit házi buli. Ha van kedved, akkor gyere el. - kinyitotta a füzetemet és beleírta a címét. - Hétkor kezdődik. Hozhatod a haverjaidat vagy esetleg a barátnődet.

- Nincs barátnőm. - nyögtem ki nagy nehezen.

- Akkor feltétlenül ott kell lenned! Amúgy meg Lola vagyok, ha nem tudtad volna. - rám kacsintott, majd pillanatokon belül elkezdődött az óra.

***

- Jaj, te kis huncut! - jött oda hozzám Ashton.

- He? - meredtem rá értetlenül.

- Az egész iskola arról beszél, hogy Lola téged hívott meg legelsőként a hétvégi partijába. - lelkendezett, míg én a szekrényembe pakoltam be a cuccaimat.

- És?

 - És?! Menő lettél haver. - hátba veregetett, majd tovább állt.

Jó érzés volt annak a tudatában lenni, hogy Lola engem hívott meg elsőként a bulijába. Az biztos, hogy az egész évfolyam, sőt! Az egész iskola legmenőbb csaja lesz. De semmi esélyem nála. A suli hierarchiáján én alul helyezkedem el, ő pedig - már most - a dobogó legtetején, úgy, hogy még csak pár órája lett a sulink új diákja.

***

A hét minden egyes napján, Lola mindig hozzánk ült le ebédelni. Mindenki furán nézett rá, mert az ilyen jó csajok a menő lányoknál / focistáknál foglalnak helyet. Egyik haverom sem unatkozott mellette, még én sem! Igaz, csak egyszer-kétszer kapcsolódtam bele a beszélgetésbe, de a legtöbbször csak mosolyogtam. Az is feltűnt, hogy apró kis megjegyzéseket tesz mindig nekem. Például: "Hm Luke, ma igen vagányra vetted a formát!", "Bírom, ha egy srácnak van piercingja, az olyan szexi!", "Ha nem órán lennénk, tudnék veled mit kezdeni!". Ha ez még nem lett volna elég, akkor a véletlennek tettetett érintésekről ne is beszéljünk! Ha volt valami közös óránk, akkor mindig együtt mentünk arra. A válla és a karja sokszor az enyémnek súrlódott, de volt olyan is, hogy megfogta a tricepszemet és együtt vonultunk. Találkoztam irigykedő és utálkozó szempárokkal egyaránt.

***

A buliba a szokásos öltözékembe jelentem meg, ami fekete farmerből és fekete pólóból állt. Mivel üres kézzel nem mehettem, így hoztam egy üveg vodkát. Amikor oda értem a megadott címre, már javában folyt a buli. A zene dübörgése kihallatszott az utcára. Gondoltam, hogy csöngetek, de semmi értelme nem lett volna. A ház zsúfoltig volt. Átvergődtem magam a tömegen, hogy eljuthassak a konyhába. Nagy nehezen, de sikerült. Az asztalra letettem az üveg vodkát és már menni is akartam, hogy körbe nézzek egy kicsit.

- Luke! - kiáltották a nevemet, mire automatikusan a hang irányába fordultam.

Lola jött le az emeletre vezető lépcsőn. Élénk vörös ruhája a testére tapadt, így kihangsúlyozva domborulatait. Szexi volt. Oh, anyám. Keményedni kezdtem ott lent.

- Hé! - oda jött hozzám és egy öleléssel köszöntött. - Bírod a piád? - kérdezte, mikor abbahagytuk az ölelkezést.

- Úgy ahogy.

- Tökéletes! - csapta össze a két tenyerét. - Gyere.

Megfogta a kezemet és elindultunk fel a lépcsőn az emeletre, majd be a szobájába, ahol kulcsra zárta az ajtót.

- Neked nem kéne... öhm... lent lenned szórakoztatni... a... izé... a... vendégeket? - dadogtam zavaromba.

- Pia van, kaja van, zene is van. Nem kellek én külön ahhoz, hogy szórakozzanak. Én veled akarok szórakozni. - mondta komolyan a szemembe.

- Öhm...

Most azt akarja, hogy szexeljünk? De akkor miért kérdezte, hogy bírom-e a piát. Először inni akar, majd dugni. Oh, hoznom kellett volna óvszert. És mi van akkor, ha félreértettem valamit és semmi sem lesz? Mondjuk, egy ilyen lánynak csak csalódást tudnék okozni, mert nem hiszem, hogy még szűz.

- Jajj, Luke! - a két kezét a mellkasomra tette és leültett a mögöttem lévő ágyára, majd az ölembe mászott lovagló helyzetbe.

- Lola. - nyögtem és már éreztem, hogy a vágyaim szabadjára engedik magukat és már kézzel fogható bizonyítványt tudok róla felmutatni.

- Hm. Ezt már szeretem. - a csípőjével körözött, így egyre jobban súrlodott a nemi szervemhez.

Kajánul elmosolyodott és megcsókolt. A nyelve egyszerre behatolt a számba és simogatni kezdte a nyelvemet. A jó érzéstől felmordultam és mégközelebb húztam Lola-t a seggénél fogva.

- Oh, igen Luke! - harapta meg a nyakamat. - Dúgj meg! Keményem!

Fordítottam a pózunkon, így én lettem felül. Elkezdtem csókolgatni a nyakát, majd haladtam egyre lejjebb. A mellkasán, a mellén, a hasán át a combjáig jutottam, mikor halk szuszogásra lettem figyelmes. Lola elaludt. Hát ilyen az én szerencsém. Lemásztam róla, kerestem egy takarót, finomat betakargattam és kiosontam a szobájából.

***

Az ezt követő héten, a suliba az lett a nagy pletyka, hogy lefeküdtem Lola-val, mert valakik megláttak, hogy kijöttem a szobájából. Amikor Lola fülébe jutott ez a hír, nem tagadta! De vajon miért nem? Így aztán egy ideig én lettem a suli ásza, hogy "megdöntöttem" a legmenőbb csajt.

Mint kiderült később, Lola be volt szívva, ezért viselkedett a természeténél is nyomulosabban és ezért aludt el azon a bizonyos éjszakán...

Vers?!

Sziasztok!:)

Az iskolába van nálunk egy diák, aki most ballagott. A szalagavatójára és a ballagására külön dalt írt és ezt fel is tette youtube-ra. Nagyon megtetszett a dala, így napi kétszer biztos, hogy meghallgatom. Ma is meghallgattam és kedvet kaptam a vers íráshoz, amit szeretnék nektek megmutatni.

Véleményeket várom! :)

Az utolsó gondolataimat leírnám hát nektek

Oly sok szépet kaptam tőletek.

Történetem alatt szereztünk sok új barátot

Összekovácsoltunk egy kis családot.

Lola most Christian-nel van

Történetbe sok szépet írtam.

Boldogságom az egekig ér

De pár könnycsepp még belefér.

Luke-ból rossz fiú lett

Lola gyermeke megszületett.

Jött egy katasztrófális állapot

De még sem kaptunk rövidzárlatot.

Kezeket fel, kinek tetszett e blog

Próbáltam beletenni sok kalandot.

Christian vagy Luke?

Nehéz kérdés

De győzött a szerelemérzés.

Ti kit választattatok volna

Ha félhomályba megcsókolt volna.

Alkoholba menekülni még sem lehetett

A csodálatos szerelem tökéletesedett.

Remélem tetszett e vers

Tudom, még egy kicsit nyers.

Új blogba kezdek hát

Ahol a cél az örök ifjúság.

Hope új iskolába ment

Ahol megjátszotta az elérhetetlent.

Nathan nem adta fel

Vonzerejével ügyeskedett.

Love story-nak nézünk elébe

Vágjunk is bele a közepébe.

Nézettek be az új blogomba

Mert ezt tudhatom birtokomba.

Interjú

Sziasztok!:)

Írtam már egy bejegyzésbe, hogy bárki kérdezhet tőlem a történettel kapcsolatban. Amikor megláttam, hogy egy kedves olvasó kérdezett tőlem, nagyon megörültem!!! :) 

Ha valakinek akad kérdése, az nyugodtan írjon!! :)

A kérdező nem más, mint Vajai Fanni!

Mit éreztél amikor megírtad az első részt?

Nagyon izgultam, hogy az olvasóknak tetszeni fog-e, mert még sosem kezdtem el így a történetet, hogy volt benne egy kis rosszaság.

A blogot így akartad befejezni vagy nem? Ha nem akkor hogy?

Nem így akartam befejezni. Lola-t Luke-kal akartam összehozni, hogy úgy legyen happy end, de valahogy sehogy sem jött az ihlet, hogy hogyan lehetne Luke-ot újra megszerettetni Lola-val.

Ki a kedvenc karaktered a történetben?

Mindegyik a kedvencem! Lola-t azért szeretem, mert nagy részben olyan tulajdonságokkal láttam el, amik részben rám is jellemzőek. Luke-ot azért szeretem, mert rossz fiú volt, de rátalált a szerelem és a szerelméért - egy ideig - mindent megtett. Christian pedig az én álom pasi elképzeléseim szerint alakítottam.

Lola személyisége hasonlít a tiédhez?

Igen, nagy részben. :)

 

Miből meríted az íráshoz az ihletet?

Vagy csak úgy kipattan a fejemből egy jó ötlet, vagy a saját tapasztalataim alapján. Ami vicces volt az nap a suliba, azt valahogyan beleépítem a történetbe.

 

Mit éreztél amikor írtad?

Igazából erre a kérdésre nem tudok választ adni. Ha sok ötletem volt, akkor egy kisebb fajta izgulás szárnyalt át rajtam, ha nem volt ötletem, de muszáj volt már valamit írnom, mert kellett az új fejezet, akkor hatalmas unalom. És mindezek mellé, ujj fájás is társult. :D

 

Melyik a kedvenc részed?

Amikor Luke-nál buli van és Lola-val beszélgetni, majd felcipeli Lola Luke-ot a szobába, de ugye ott még nem történik semmi. A másik kedvenc részem, amikor először van "úgy" együtt a szerelmes pár.

Sok idő volt megírni általánosságba a részeket vagy csak úgy jött?

Valamikor több órán keresztül írtam a részeket, de volt olyan is, hogy hetekig egy betűt sem írtam. 

Te is kinyírnád Luke-ot?(Nem az igazit mert hát valljuk be 'ki lenne olyan hülye hogy kinyírja azt a cukiságot:))

Igen! Ha velem bárki ilyet tenne a valóságba, akkor biztos, hogy azért kerülnék börtönbe, mert embert öltem. 

Van kedvenc kommented?

Igazából nincs! Cassie Taylor már a legelső blogomnál aktív kommentező volt, így ő neki örülök a legjobban a kommentezők közül. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a többieknek - téged is beleértve - nem örülök a visszajelzéseteknek, mert szárnyalni tudnék a boldogságtól, amikor olyan szépeket írtok a blogról!!! *-*

Mikor szoktad írni a részeket, este vagy inkább reggel?

Egyik se, mert délután :P

 

Hogy jött az ötlet a bloghoz?

Mindenképpen akartam írni Luke Hemmings-ről egy történetet, így a szereplő adott volt és különböző személyiségekbe bujtattam képzeletbe, hogy melyik illene legjobban hozzá és a rossz fiú karaktert választottam. Olyan történetet szerettem volna összehozni, ami újdonságnak számított tőlem. Sosem írtam eddig rossz fiúkról, megerőszakolásról és drogokról. Így gondoltam, hogy ezt is kipróbálom.

Ha belebújhatnál egy napra Lola bőrébe megtennéd?

Ha az egész történeten keresztül az ő bőrébe bújhatnék, akkor nem tenném meg. De ha egy-egy részben én lehetnék ő és valóságos lenne, akkor igen.

 

Ha te lennél Lola Christiant vagy Luke-ot választanád?

Mindenki az kérdezi, hogy 'ki ne szeretné a rossz fiúkat?' Én is ezt szoktam mondogatni, de amikor beleképzelem magamat egy szituba, hogy én lennék a jó kislány - aki igazából is vagyok -, akkor nem biztos, hogy egy olyan fiút választanék, akkor belevisz minden rosszba. Így Christian választanám! Van egy internetes szleng: Én jó fiút akarok, aki miattam rossz fiú. (Vagy valami ilyesmi) Úgy hogy: GOOD BOYS TEAM

 

Volt olyan hogy napokig gondolkodtál a történet folytatásán?

Nem csak napokig... Hetekig!!

 

Szerinted hogy sikerült a blog?

Lehetett volna jobb is!!! Néhány dolgot, az érzlemeket részletesebben is leírhattam volna. Egy picivel többet kellett volna a bloggal foglalkoznom.

Köszönet!

Sziasztok!:)

Egyszerűen sírni tudnék a boldogságtól!!! Amikor elkezdtem ezt a blogot, nem gondoltam volna, hogy ekkora sikert fog aratni! És persze azt sem gondoltam volna, hogy két évadon keresztül fogom írni! De ez persze nem valósulhatott volna meg nélkületek, aranyos-kedves-cuki olvasók nélkül! A pozitív visszajelzésetek, véleményetek nem hagyta, hogy abbahagyjam a blogot. Be kell vallanom, hogy csakis miattatok törtem annyit magamat, hogy ennyire foglalkozzak a bloggal. Először úgy terveztem, hogy megírom az első évadot és vége, de annyira jó érzéssel töltött el, hogy szeretitek a blogot, hogy nem volt szívem abbahagyni az írást. És ez most is így van! Nem volt több ihletem a második évadhoz, ezért találtam, ki a "Mi lett volna ha..." sztorikat, hogy ne kelljen búcsút mondanom / mondanotok a blognak! Csak is magatoknak köszönhetitek, hogy a blog nem zárja be a kapuit!!!

Most pedig hencegni fogok, hogy a blog statisztikájával, ha nem bánjátok! :P

- Feliratkozók száma: 66

- Oldal megtekintés: 43216

- Díjak száma: 9

- Kommentek száma: 231

Ti felbírjátok fogni, hogy milyen nagy számok ezek, mert én nem!!!

Csak azt tudom, hogy ezt a nagy sikert, NEKTEK köszönhetem!!! Egyszerűen imádlak titeket!!!! 

Ez első "Mi lett volna ha..." rész nem tudom, hogy mikor fogom hozni. De próbálok vele sietni. Addig is, itt egy kis előzetes:

Az is feltűnt, hogy apró kis megjegyzéseket tesz mindig nekem. Például: "Hm Luke, ma igen vagányra vetted a formát!", "Bírom, ha egy srácnak van piercingja, az olyan szexi!", "Ha nem órán lennénk, tudnék veled mit kezdeni!". Ha ez még nem lett volna elég, akkor a véletlennek tettetett érintésekről ne is beszéljünk! Ha volt valami közös óránk, akkor mindig együtt mentünk arra. A válla és a karja sokszor az enyémnek súrlódott, de volt olyan is, hogy megfogta a tricepszemet és együtt vonultunk. Találkoztam irigykedő és utálkozó szempárokkal egyaránt. 

Interjú vagy valami olyasmi

Sziasztok!:)

Mint már a címből kiderült egy interjú vagy valami olyasmiről szeretnék veletek megállapodni.

Arra gondoltam, hogy ha bármilyen kérdésetek van a bloggal kapcsolatban, azt feltennétek nekem itt kommentben vagy chat-en és én arra válaszolnék. Vagyis, meginterjúvolnátok.

Ilyen kérdésekre gondolok, mint például, miért pont Luke Hemmings-t és Dove Cameron-t (Lola) választottam karakternek, vagy hogyan alakítottam ki a jellemüket... Szóval ilyesmiket kérdezhetnétek. Vagy akár a régi szereplőkről, Becca-ról, Mark-ról, Mr. Big-ről, stb... Vagy egy-két jelentről, hogy mi miért történet vagy éppenséggel mit nem értetteket a történettel kapcsolatban.

Lenne kedvetek hozzá? :)

Örömmel várom a kérdéseteket! Remélem lesz egy pár!:)